Az Öt Kenyér logója Öt Kenyér: keresztény-meleg portál Sorskonyvnelkul.blog.hu English

Deutsch
 Nyitólap  >  Olvasóterem  >  Kereszténység  >  Egyház- és társadalomkritikai gondolatok  >
Kiemelt oldalak  
  • Ha csak 5 perced van…
  • Olvasóterem
      
  • Kereszténység
  • Homoszexualitás
  • Kereszténység és homoszexualitás
  • Kitekintés
  • Tudáspróba
  • Kérdések – válaszok
  • Kislexikon
  • Szentírás-elemzések
  • Teázó

  • Az Öt Kenyérről
  • A honlapról
  • Az egyesületről
  • A közösségről

  • Keresés
    Keresés / Search / Suche
     
      

    Az egyházak és az állam (konferencia)

    (2002. február 27-én 16 órakor
    a Közép-Európai Egyetemen) Az Otthont Magyarországból Összefogás elnevezésű szervezet tanácskozásán Bulányi György úgy vélekedett, hogy napjainkban újból közös platformon van állam és egyház, és a korábban úgy-ahogy közéjük emelt fal lebontása zajlik. Szavai szerint ez a bizonyos fal annak jó, aki nem akar magának kiváltságot valamely párt győzelméből, s aki nem vár szavazatokat valamely egyháztól. Bulányi György meglátása az: „ha az állam az egyházzal kart karba öltve sétál”, és nincs fal közöttük, akkor reménytelen, hogy az egyház felemelje szavát a kiváltságmentesség és a hajléktalanok mellett.

    Szentiványi Ilona unitárius lelkész, a Nemzetközi Szövetség a Vallásszabadságért elnevezésű szervezet magyarországi képviselője arról beszélt: az állam semlegessége a nemzetközi normák szerint azt jelenti, hogy egyetlen intézményesített vallás sem élvezhet elsőbbséget a többivel szemben.

    Megítélése szerint Magyarországon ma jelentősen sérül a vallások közötti egyenlőség az által, hogy „az állam egyes egyházakat preferál”. Hangsúlyozta: nem csak a hívő embereknek van joguk vallásuk vállalására és gyakorlására, az ateistáknak is joguk van ahhoz, hogy ne legyenek vallásosak.

    Raj Tamás főrabbi előadásában veszélyesnek mondta, hogy az egyházak napjainkban nem híveiktől, hanem az állami szervektől függnek, s nem sikerült megteremteniük önállóságukat. Mint mondta, az egyházi megújulást akadályozza, hogy az egyházak még mindig hitéleti támogatást kapnak az államtól ahelyett, hogy például a jövedelemadóból számukra felajánlható egy százalékot öt százalékra emelnék. A főrabbi pozitívumként szólt arról, hogy 1990-ben az izraelita felekezetet is történelmi egyházzá nyilvánították. Sajnálatosnak és szomorúnak nevezte ugyanakkor, hogy mindössze négy vallási közösséget emeltek ki történelmi egyházként, és például „megfeledkeztek az unitárius egyházról”. Mint jelezte, úgy érzi, hogy az egyházak önállósága érdekében kívánatos rendszertől egyre messzebb és messzebb kerülünk.

    Márton László író, a Bibó István Közéleti Társaság titkára, aki több mint 30 évig élt Franciaországban, elmondta: az ottani modell a példa arra, hogyan tud állam és egyház egymás mellett élni. Hangsúlyozta: Franciaországban a vallási hovatartozás nem lehet politikai vita tárgya, a jobb- és a baloldal is elfogadja ugyanis, hogy a vallás magánügy.


    Kapcsolódó anyagok:

      
    Ajánló
  • Újdonságok
  • Mozaik kö­zös­ség
  • Gay Christian: a ke­resz­tény me­le­ge­kért
  • Protestáns melegek
  • Recenzió egy vatikáni dok.-ra
  • 25 tévhit a melegekről
  • Utam az önelfogadás felé
  • Nehéz együtt­élés (Fi­scher E.)
  • Egy jezsui­ta a me­leg­kap­cso­la­tok­ról (Mérleg)

  • Hírek
  • Német­or­szág­ban ke­resz­tény­de­mok­ra­ta po­li­ti­ku­sok kez­de­mé­nye­zik a me­leg pá­rok to­váb­bi egyen­jo­gú­sí­tá­sát (08.08)
  • Csirkehúst et­tek a me­leg­há­zas­ság el­len (08.06)
  • A melegházasság ellen imád­koz­nak a fran­cia temp­lo­mok­ban au­gusz­tus 15-én (08.08)

    Anglikándosszié…
    További hírek…