Az Öt Kenyér logója Öt Kenyér: keresztény-meleg portál Sorskonyvnelkul.blog.hu English

Deutsch
 Nyitólap  >  Közösség  >  Tabló  >  A hegyen épült város  >
Kiemelt oldalak  
  • Ha csak 5 perced van…
  • Olvasóterem
      
  • Kereszténység
  • Homoszexualitás
  • Kereszténység és homoszexualitás
  • Kitekintés
  • Tudáspróba
  • Kérdések – válaszok
  • Kislexikon
  • Szentírás-elemzések
  • Teázó

  • Az Öt Kenyérről
  • A honlapról
  • Az egyesületről
  • A közösségről

  • Keresés
    Keresés / Search / Suche
     
      

    Homoszexuális keresztények a jogaikért

    (Népszava, 2000. július 1.)

    Ezekben a hetekben a világ minden táján megrendezik a homoszexuálisok hagyományos felvonulásait. A budapesti megmozdulás éppen egy egyházi találkozóval esett egybe, ezért többen be akarták tiltatni a melegmegmozdulást. Mindez jól mutatja az egyházak elutasító álláspontját. Az Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért vezetője, Birtalan Balázs szerint teológiailag nem támasztható alá a felekezetek viselkedése. A kis meleg közösség a befogadás keresztény elveire próbálja felhívni a hazai egyházi vezetők figyelmét.

    Spirk József NÉPSZAVA

    – Köztudott, hogy a homoszexualitást beidegződött elutasítás vette körül az egyházakban. Változott-e a viszonyuk a melegekhez az utóbbi években?

    – Néhány nyugati protestáns egyház kezdeményezése igen pozitív. Vannak közösségek, ahol már templomban adják össze a melegeket. A katolikus katekizmus azt tanítja, hogy a hajlam nem bűn, mert túl van az akarat szféráján. A homoszexuális aktus azonban a természet rendje ellen való, mert a szexuális kapcsolat egyetlen formája csak a házasság szentségén belül fogadható el, és csak akkor, ha gyermek nemzésére irányul. Ezért értelemszerűen a melegkapcsolatot bűnnek tartja, ami természetesen azt is eredményezi, hogy mindenfajta meleg-szerveződést ellenez. Létezik negatívabb hozzáállás is, amely szerint maga a homoszexuális hajlam is bűn, sátáni megszállottság eredménye. Egy keresztény néni mondta egyszer a rádióban Jézusra hivatkozva, hogy a melegeket „irtani kell tűzzel-vassal”.

    – A bigott hívők és a teológusok is hasonló véleményen vannak?

    – Ha a klérus egyáltalán beszél a homoszexualitásról, akkor kizárólag a sztereotípiák szintjén mozog. Magyarországon is kapható például dr. Andreas Laun osztrák püspök könyve, amelyben a katolikus egyház szexualitással kapcsolatos tanításait foglalta össze. A könyv jámborul uszító megnyilvánulásokat és egyértelműen téves, kiforgatott információkat tartalmaz. Érződik, hogy a szerző szíve szerint gyakorlatilag jogfosztottá tenné a „második legnagyobb kisebbséget”, mondván: „az egyenlőket egyenlő módon, a nem egyenlőket eltérő módon kell kezelni”. A tragédia az, hogy miközben a társadalom nagy része szinte semmit nem tud a homoszexualitásról, egy elvileg komoly, felkészült teológus is ekkorákat téved vagy hazudik.

    – A melegek nyilvánosság előtti szereplése sem tudott lazítani az elutasító viszonyon?

    – Azért vannak a felvonulások, azért cikkezünk a nyilvánosság előtt, hogy lássák: nekünk is két fülünk van, ugyanolyanok vagyunk, mint mások. Ettől persze a sztereotípiák továbbra is megmaradnak. Mint tudjuk, Isten malmai lassan őrölnek.

    – A hazai egyházak is a konzervatív állásponton vannak?

    – A magyar történelmi egyházakban meglehetősen erős a jobboldal befolyása. Hegedűs Lóránt református püspök fia ott ül a MIÉP-ben, a katolikus klérus is maximálisan elutasító a hivatalos megnyilatkozásokban. Az 1999 karácsonyára megjelent püspökkari körlevél, „A boldogabb családokért” a korábban megjelent „Igazságosabb és testvériesebb világot!” címet viselőhöz hasonlóan implicite felszólítja az államot, hogy a heteroszexualitást pozitív diszkriminációban részesítse a melegekkel szemben. A püspökök jogsértést várnak el a hatalomtól. Az Öt Kenyér Keresztény Közösség elküldött egy reflexiót a püspöki karnak. Nem érkezett válasz. Egyébként nemcsak tőlük, hanem a sajtótól sem: úgy tűnik, az egyház kiválóan beleilleszkedik abba az általános magyar társadalmi mentalitásba, amely szerint ha nem beszélünk róla, akkor a probléma nincs is. Akad azért kivétel. Az egyik legjelentősebb katolikus értelmiségi mozgalom, a Magyar Pax Romana Fórum alkalmat adott, hogy idei kongresszusukon beszéljek a melegek helyzetéről az egyházban és a társadalomban. Az ott összegyűlt, többnyire teológusokból álló hallgatóság nem csupán meghallgatott, de teljes lelkesedéssel fogadta szavaimat, kifejezetten örültek nekem.

    – A Szociális és Családügyi Minisztérium is keresztényi elvekre hivatkozva kezdeményezett egy családkoncepciót, ami meglehetősen diszkriminatív kitételeket tartalmazott a homoszexuálisokkal szemben…

    – Pont egy éve volt, a tavalyi felvonulás idején. A minisztérium is a keresztényi elkötelezettségre hivatkozva készítette a nagy port felvert tervezetét. A kereszténységnek és a politikai kereszténységnek semmi köze egymáshoz. A kereszténység alapvető üzenete, hogy Isten elsősorban nem bíró, hanem szerető atya. Jézus kiverte ugyan a kufárokat a templomból, de az ostort nem adta át a tanítványai kezébe. Ha az egyház ostorozni kezd valakit, lehet, hogy Jézusra mutogat, de nem Jézust követi. Amikor a kereszténység bárkit is kirekeszt, nem önmaga többé. A kereszténység a szeretet, az elfogadás vallása, amely az ítélkezés jogát Isten számára tartja fenn. A hipokrita hozzáállást jelzi, hogy az egyház elítéli ugyan a lopást, csalást, mindazt, amiért ma börtön jár, mégis létezik börtönpasztoráció, elítéli a válásokat, mégis létezik az elváltak pasztorációja. Elítéli a homoszexualitást is, de nincs lelkipásztori támogatás a melegek számára. Ez olyan politikai diszkrimináció, amely teológiai alapon megindokolhatatlan. Ezt a kereszténység nem teheti meg, legfeljebb a kereszténydemokrácia. Én szeretem a kereszténységet és szeretem a demokráciát. Ahogyan szeretem a halászlét is, a túrós csuszát is. Külön. Mert a kettő egy tálban, összekeverve – szerintem – emberi fogyasztásra alkalmatlan.

    – Mikor alakult a közösség?

    – Saját korábbi katolikus kisközösségemből kirúgtak, miután elmondtam, hogy meleg vagyok, és apránként kiderült, hogy nem is akarok megváltozni. 1993-ban azért hoztuk létre az első csoportot néhány barátommal, hogy legyen egy olyan közösség, ahonnan egész biztos, hogy nem rúgnak ki valakit a melegsége miatt. A Bíborpalást Közösség mintegy másfél évig működött, míg végül belső problémák, szervezési nehézségek miatt megszűnt. Mondhatnám, ez volt a tanulópénz. 1996-ban alakult meg aztán az Öt Kenyér Közösség, amely katolikus baráti körnek indult, és szigorúan katolikus feltételekkel működött, de menet közben rájöttünk, hogy tágasabbra kell nyitnunk a kapukat. Nem játszhatunk katolikusosdit, amikor más keresztény emberek szenvednek azért, mert nem tudnak önmaguk lenni a saját egyházukban. Nem mondhatjuk a teljes meghasonlás szélén álló embereknek, hogy te más valláshoz tartozol, alapíts egy másik szervezetet. Akkor ugyanazt tennénk, amit velünk csinálnak. Amiért mi vagyunk, az a lelki háttér nyújtása azoknak a homoszexuálisoknak, akik nem akarják kereszténységüket feladni.

    – A hetekben zajlanak a világ minden táján a homoszexuálisok felvonulásai. Az idei felvonulások sem az egyházak és a melegek megbékélésére mutatnak.

    – Most lesz Rómában a World Pride találkozó, a világ minden tájáról érkeznek oda homoszexuálisok. Gyönyörű lehetőség lett volna, hogy az evangélium szellemében valaki a pápa nevében és üzenetével kimondja: „Isten szeret, és noha nem értünk egyet veletek, mi is szeretünk benneteket.” Ez jézusi magatartás lenne. Ehelyett lobbiznak, hogy a római önkormányzat tagadja meg a támogatást a találkozótól. Biztos vagyok benne, hogy ennek heves antiklerikális reakció lesz az eredménye. Ha ironizálni akarok, akkor azt mondhatom, hogy Rómában sokkal korábban ott voltak a homoszexuálisok, mint a katolikusok. De ugyanígy igaz ez Buda területére is. A reformátusok világtalálkozója szervezőinek is tudniuk kellett volna – ha őket zavarja –, hogy az itthoni felvonulás ezen a hétvégén van. Ez már több éve így megy itthon, Nyugaton pedig a nyáron tartott Gay Pride Day hagyománya a hatvanas évekig nyúlik vissza.


    Az oldal elejére
    Vissza a főoldalra
      
    Ajánló
  • Újdonságok
  • Mozaik kö­zös­ség
  • Gay Christian: a ke­resz­tény me­le­ge­kért
  • Recenzió egy vatikáni dok.-ra
  • 25 tévhit a melegekről
  • Utam az önelfogadás felé
  • Nehéz együtt­élés (Fi­scher E.)
  • Egy jezsui­ta a me­leg­kap­cso­la­tok­ról (Mérleg)

  • Hírek
  • Német­or­szág­ban ke­resz­tény­de­mok­ra­ta po­li­ti­ku­sok kez­de­mé­nye­zik a me­leg pá­rok to­váb­bi egyen­jo­gú­sí­tá­sát (08.08)
  • Csirkehúst et­tek a me­leg­há­zas­ság el­len (08.06)
  • A melegházasság ellen imád­koz­nak a fran­cia temp­lo­mok­ban au­gusz­tus 15-én (08.08)

    Anglikándosszié…
    További hírek…