Az Öt Kenyér logója Öt Kenyér: keresztény-meleg portál Sorskonyvnelkul.blog.hu English

Deutsch
 Nyitólap  >  Olvasóterem  >  Homoszexualitás  >  Melegek a társadalomban  >
Kiemelt oldalak  
  • Ha csak 5 perced van…
  • Olvasóterem
      
  • Kereszténység
  • Homoszexualitás
  • Kereszténység és homoszexualitás
  • Kitekintés
  • Tudáspróba
  • Kérdések – válaszok
  • Kislexikon
  • Szentírás-elemzések
  • Teázó

  • Az Öt Kenyérről
  • A honlapról
  • Az egyesületről
  • A közösségről

  • Keresés
    Keresés / Search / Suche
     
      
    NŐ ÉS FÉRFI, FÉRFI ÉS NŐ. MAGYARORSZÁG 2002
    2002. november 22–23.
    Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem
    TársadalmiNem- és Kultúrakutató Központ


    A homoszexualitásról a mai Magyarországon szekció
    (november 23.)

    Helyszín: BKÁE 2001-es terem (1093 Fővám tér 8., Rektori Tanácsterem, II. em.)

    – Előadás-vázlatok –

    Benza Béla: Egy botrány anatómiája

    A tavalyi év egyik látványos botrányának – a melegprogramok kitiltási kísérlete a Szigetről – látleletezése, internetes fórumok anyagának felhasználásával, különös hangsúlyt fektetve az anonimitás mögé bújva megjelenő – sokszor kifejezetten szélsőséges – indulatokra. Az előadás anyagát a témával foglalkozó, az elmúlt évben megjelent könyvemből merítem.


    Béres-Deák Rita: Külső és identitás egy magyarországi leszbikus közösségben

    Az előadás egy antropológiai kutatómunkán alapul, amelyet 1998-tól 2002-ig végeztem a Labrisz-estre járó nők körében. A Labrisz-estek havonta egyszer megtartott beszélgetőestek leszbikusok számára. Magyarországon ez volt az első ilyen jellegű fórum: 1997 óta létezik, és alkalmanként 15–60 nő látogatja. Az est résztvevőiből alakult 2000-ben a Labrisz Leszbikus Egyesület, amely bejegyzett civil szervezetként többek között az estek szervezésével és levezetésével foglalkozik.

    Kutatásom fő fókusza a külső megjelenés (öltözködés, hajviselet, ékszerek stb.) Elsősorban az érdekelt, hogy a Labrisz-estre járó nők milyen mértékben követik a Nyugaton ismert és onnan Magyarországra is beszivárgott stílusjegyeket, illetve ki akarják-e fejezni leszbikusságukat bármilyen módon a külsejük által. A szubkultúrákban kialakult stílus szolgálhat egyrészt jelzésként a külvilág felé, másrészt a csoportszolidaritás kifejezésére. Az első funkció esetünkben szorosan összefügg a coming outtal, vagyis azzal, hogy a leszbikus nők mennyire vállalják, illetve akarják vállalni szexuális identitásukat a szélesebb környezet előtt. A második funkcióval kapcsolatban főként azt vizsgáltam, hogyan viszonyulnak adatközlőim a közösséghez, miben látják azt különbözőnek egyéb közösségektől, és milyen normákat vagy értékeket látnak mérvadónak a közösségen belül. Mivel a közösség kutatásom kezdetekor még kialakulóban volt, a kutatás egyúttal időbeli áttekintést is nyújt.


    Birtalan Balázs: Homoszexualitás és kereszténység

    Köztudott, hogy a kereszténység mereven elutasítja a homoszexualitást; köztudott, hogy a Biblia kemény szavakkal ítéli el a melegeket. Köztudott – de vajon igaz-e? Különbséget kell tenni a lényegi keresztény tanítás, illetve a mindenkori egyházpolitikai, egyháztörténelmi helyzet között. A homoszexualitás jelenségének szaktudományos kutatása a XIX. században kezdődött. Ezt megelőzően a hagyományos egyházi vélemény felülvizsgálása sem volt lehetséges. Napjainkban azonban mind több teológus – katolikusok és protestánsok egyaránt – vallja, hogy a keresztény tanítás nem fogalmaz meg erkölcsi normát az ember szexuális preferenciájával kapcsolatban, és korabeli bibliai tilalmak nem adaptálhatóak minden további nélkül a mai melegkapcsolatokra. Ezen új teológiai felismerésekkel párhuzamosan egyre többen vannak, akik nem hajlandóak választani keresztény hitük és homoszexuális életformájuk között. Világszerte jönnek létre a keresztény-meleg imacsoportok, kisközösségek, gyülekezetek, és egyre könnyebb olyan papokat, lelkészeket találni, akik templomban adják össze és áldják meg az azonos nemű párok életszövetségét.


    Buda Béla: Homoszexualitás – lélektani tényezők

    A homoszexualitás etiológiai értelmezésében mindvégig egyeduralkodó volt a biológiai értelmezés, ez ma minden más megközelítést kiszorít. Az ötvenes-hatvanas években bizonyos hangsúlyt kapott lélektani magyarázatok is „esszencialisták” voltak, az ontogenetikus személyiségfejlődés traumatizációját, imprinting-hatásokat vagy a rendellenes tanulási (kondicionálási) effektusokat emelték ki. Az utóbbi évtizedekben mind több fény derül a nemi önazonosság lelki „építkezési” folyamataira, amelyben különböző (kor-, ill. fejlődésifázis-specifikus) biológiai szükségletek, ingersorozatok és modellhatások kapcsolódnak össze fantáziabeli és tényleges viselkedésformák önreflexióival, és úgy tűnik, hogy ezekben alakul ki a „normális” (heteroszexuális) nemi identitás is, és így bontakozik ki minden más alternatív identitásforma is, köztük a leggyakoribb és a társadalmilag problémaként jelentkező homoszexualitás is. A folyamat soktényezős, komplex elméletekben fogalmazható meg, és nagyon sok empirikus adattal is alátámasztható, és az elméletek fontos támpontokat adnak a terápia, tanácsadás és egészségpromóció számára is. A lélektani folyamatkép az „esszencialista” nézetek mellett „konstrukciós”, fejlődés- ill. társaslélektani értelmezést kínál, amely sokkal nagyobb figyelmet érdemel, mint amit ma akár az egyes humán szaktudományokban, akár a szexológiában kap, és amely alkalmas a biológiai magyarázatok inherens ideológiai elemeinek „dekonstrukciójára” is.


    Czeizel Endre: A homoszexualitás genetikai aspektusairól

    A homoszexualitás újabb megnevezése: nemi orientációs eltérés – tükrözi e biológiai kisebbségnek a szakmai megítélésében történt változást. Régóta ismert volt, hogy az egypetéjű ikrekben észlelt együttes előfordulásuk (50% körül) számottevően felülmúlja a kétpetéjű ikrekben talált együttes jelentkezést (kb. 20%). Mindez az örökletesség mellett szólt, és ezt a genetikai családvizsgálatok megerősítették, mivel az X nemi kromoszómához kötött öröklődésre utaltak. Az USA-beli Hammer munkacsoportja 1993-ban azután az X nemi kromoszóma hosszú karjának 28. régiójában azonosította a férfi-homoszexualitás fő típusának hajlamáért felelős gént. Azóta az agykutatások révén e gén hatásmechanizmusa is tisztázódni látszik.


    Czeizel Gábor: „Melegszínház” Magyarországon

    Fő témák: meleg alkotók; magyar művek, melyek érintik a témát; külföldi melegdarabok magyar előadásai (Ács János „A tavasz ébredése”- és „Szentivánéji álom”-rendezése, majd jóval később Alföldi Róbert munkái, valamint az „Őrült nők ketrece” különböző változatai. Alföldi mellett a Karinthy Színház jelentkezett rendszeresen melegtémájú bemutatóval, a „Fiúk a csapatból”-tól az AIDS problematikájáig.) Ma már nem feltétlenül szerencsétlen, komikus figura a meleg szereplő, főhős is lehet. Néha úgy tűnik, hogy egy valamirevaló modern előadásban kell lennie meleg figurának. Ennek visszásságairól is szó lesz.


    Csapó Csaba: A melegkultúra és -identitás kölcsönhatásai

    A címben és a továbbiakban szereplő kultúra szót magas kultúra értelemben fogom használni. Gondolatmenetemet arra a két előfeltevésre építem, miszerint létezik „melegkultúra”, továbbá, hogy az identitás problémája szorosan összefonódik vele. A melegidentitás összetett probléma, mely alapvetően két táborra osztotta a teoretikusokat és kritikusokat: esszencialistákra és társadalmi konstrukcionistákra.

    Miután röviden ismertetem mindkét tábor érvrendszerét az identitás problémájának összefüggésében, azt szeretném bemutatni, hogy az esszencialista és a konstrukcionista érvelésmód hogyan állítható párhuzamba a „melegkultúra” olvasataival, illetve olvasásának módjaival. Ha azt mondjuk, „melegkultúra”, melegségről beszélünk a magas kultúra tárgykörén belül, vagy pedig a magas kultúráról mondunk valamit, amely mellesleg meleg? Mutatis mutandis, az identitás megelőzi az olvasott szöveget, vagy pedig a szöveg formája kap prioritást az identitáshoz képest?

    A fenti kérdéseket tovább bonyolítja a kultúra olvasójának szerepe: Michelangelo Dávidja meleg műalkotássá válik, ha egy meleg szubjektum fogadja be (olvassa), és James Baldwin Giovanni szobája című, nyíltan meleg témájú tézisregénye heteroszexuális, netán homofób regény lesz egy heteroszexuális befogadói közegben? A felvetett kérdésekre adott lehetséges válaszok attól függően változnak, hogy milyen identitáspolitikát követünk.


    Csányi Vilmos: Az emberi szexualitás mint a kultúra konstrukciója

    Rövid áttekintés az állatok reprodukciós viselkedési stratégiáiról. Monogámia, poligámia az állatoknál. A reproduktív stratégiák és a szexualitás. Milyen szerepe volt a szexualitás megjelenésének az emberré válás folyamatában. A szexualitás csoportösszetartó funkciói. Szexualitás a modern társadalomban: konstrukciók és korlátok.


    Forrai Judit: Férfiprostitúció Magyarországon

    A prostitúciós ipar legkiszolgáltatottabb szereplői az utcán dolgozók. A magyarországi utcai prostituáltak az 1999-es „maffiatörvény” hatására visszaszorultak, illetve illegalitásba vonultak, így e csoport szociális és egészségügyi felmérése nagy nehézségekbe ütközött. A kevés adatból, néhány riportból, életútelemzésből azonban hiteles képet kaphatunk a női és férfi prostituáltak demográfiai mutatóiról, rizikómagatartásukról, problémáikról és azok kezelési nehézségeinek és hatékonyságának helyzetéről.


    Haba Péter: A klasszicista művészetszemlélet és a homoerotika témája a 18–19. századi francia festészetben

    A klasszicizáló (vagyis nem feltétlenül klasszicista, hanem szemléletében, elméleti alapjaiban vagy épp stilárisan-tematikailag az antikvitáshoz kapcsolódó) képzőművészet alkotásainak egy csoportja sajátos viszonyban áll a homoszexualitás témájával. Ezek a művek nem annyira az erotikát állítják a középpontba, nem a tradicionális szerelmi-házassági témájú képtípusokhoz hasonulnak, az emberi lélek és a transzcendens viszonyának kevésbé megszokott aspektusát vizsgálják, bár természetesen szorosan összefüggnek a platonista-neoplatonista filozófiával is. Különösen érdekes kérdés e művekkel kapcsolatban, hogy az azonos nemű szereplők szoros testi közelségének ábrázolása hol lép át a homoerotikába, és meddig tekinthetünk rájuk csupán úgy, mint valamilyen elvont filozófiai tan képzőművészeti képletére. Ez a probléma e művekkel kapcsolatban tűnik fel igazán, hisz az „égi szerelem” témájában a földi szerelem és a transzcendens jelenlét kettőssége a férfi-női kapcsolatok ábrázolásában evidens. Vajon evidens ez a homoerotikus jellegű férfi-férfi kapcsolatok ábrázolásában is?

    VÁLTOZÁS Ez az előadás elmarad.


    Kassai Melinda: Előítéletek és válaszreakciók – Homoszexualitás Magyarországon az 1980-as években

    A férfi homoszexuálisokat érintő előítéletek és az arra adott egyéni válaszok kvalitatív vizsgálatának tanulságai egy 1983-as kutatás alapján.


    Kárpáti József: Valós következmények nélkül. – A Tarlós-ügy jogi elemzése

    1. Bevezető. Miért aktuális a kérdés most is? 2. Az ügy rövid bemutatása 3. A jogi lépések bemutatása 4. A határozatok (nyomozás megtagadása és ítélet) elemzése 5. Jogi konklúziók.


    Mocsonaki László: Közösségi szociális munka a l/m/b/t közösségen belül

    A melegpolitikai tér látható és láthatatlan szereplői. Intézményi és jogi környezet. A szociális munka mikro-, mezzo- és makroszintjei. A szociális munka közösségi gyakorlatának lehetséges útjai: az ösztönző típusú Biddle-féle modell és/vagy a hatalomütköztető szerepmegközelítés.


    Riszovannij Mihály (TU Berlin): Melegkutatás és kultúrszemiotika

    Az előadás ismerteti a kultúra mint jelrendszer kutatásának alapkérdéseit, majd a (homo-)szexualitás releváns (jelszerű és kommunikatív) aspektusaihoz kapcsolódva vázolja a kultúrszemiotika alkalmazási lehetőségeit a melegkutatásban.

    A két terület együttműködésének példájaként szemiotikai keretben elemzi a maszkulinitás és a maszkulinizáció formáit a nyugati melegközösségekben. Kitér a csoportspecifikus jelrendszerek gyakorlati és ideologikus szerepére, a szubkultúrák és a mainstream kölcsönhatására. Jurij Lotman modellje keretében rekonstruálja a kódok változását és vándorlását a „kultúra szemioszféráiban”.

    VÁLTOZÁS Ez az előadás elmarad.


    Szilágyi Szilvia: Határsértők

    Transzvesztiták, transzszexuálisok, fetisiszták és művészek a másik nem „ruhájába” való átöltözési szokásairól és ennek kapcsán a posztmodern, fragmentált identitásokról.

    Határsértés: egy jelenség vizsgálata, a vizsgálat szükségességéről, hipotézisek; az átöltözők társadalmi megítélésének történetiségéről (Magyarországon is); a megközelítésmódok megjelenése a hazai médiában (különös tekintettel az elmúlt tíz évre); az átöltözés hátterének sokfélesége életútinterjúkon keresztül; „határsértők" a neten és a szervezettség hagyományos formái; konklúzió.


    Takács Judit: A homoszexuális mint fenyegetett identitás

    A homoszexuális identitást fenyegetett identitásként közelítettem meg, melynek kialakulásához nagymértékben hozzájárult a homoszexualitás szociális reprezentációja. Az elemzés tágabb elméleti kereteként a szociálisidentitás- és szociálisreprezentáció-elméleteket használtam. A szociálisreprezentáció-elméletek a társadalmi valóság konstruált jellegét hangsúlyozzák: a társadalmi valóságot a társadalmi interakciós folyamatokban létrejövő szociális reprezentációk képviselik. A szociális reprezentációk „hétköznapi tudástartalmai” az ezeket létrehozó egyének és csoportok valóságértelmezését tükrözik, mely valóságértelmezés az egyéni és csoportidentitások megalkotásának alapanyagául szolgál. A társadalmi reprezentációk és identitások kialakításának kölcsönhatása központi eleme Breakwell identitásfolyamat-elméletének: az identitásfolyamatok hatékony működését akadályozó identitásfenyegetések és az ezek feldolgozására alkalmazott stratégiák megértése érdekében válik szükségessé a – társadalmi hiedelmekként és attribúciókként megfogalmazott – szociális reprezentációk vizsgálata. Vizsgálataim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a homoszexualitás társadalmi kategóriája identitáskonstruáló erejét főként a homoszexualitás szociális reprezentációjának negatív tartalmaiból nyeri, melyek az érintettek számára identitásfenyegetésként jelennek meg.


    Tóth László: A homoszexualitás társadalmi megítélésének változásai 1990-től napjainkig

    Három vizsgálat (1991, 1996, 2000) tanulságai. Alaptendenciák: 1. a homofóbia teret veszít; 2. 1991 és 1996 között a medikalizálás előtérbe kerül. 3. Szignifikáns összefüggés a pártpreferenciák és a homoszexualitás megítélése között


    Urbán Róbert PhD: A szexuális orientáció biológiai megközelítéseinek kritikai és összehasonlító elemzése (ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, 1064 Budapest, Izabella u. 46., rurban@elender.hu)

    Napjainkra a szexuális orientáció elméletei között kiemelt helyet kaptak a biológiai megközelítések (genetikai, morfológiai, neuroendokrin, evolúciós szempontú stb.) Az előadásban szisztematikusan áttekintjük és összehasonlítjuk ezeket a megközelítéseket. Rámutatunk a támogató és az elméleteket cáfoló adatokra, rávilágítunk az elméletek hátterében álló implicit feltételezésekre, valamint az elméletek implikációira is. A kritikai elemzésben nyilvánvalóvá válnak a biológiai megközelítések érdemei és jelentős hiányosságai egyaránt.


    Veres Mandy: Dorelies Kraakman-emlékelőadás

    Dorelies Kraakman, az Amszterdami Egyetem Gay and Lesbian Studies tanszékének munkatársa 2002-ben hunyt el. Munkásságára, tehetségére ebben az előadásban emlékezünk.


    Venczel Tímea: Nők a szexről – a Medián kérdőíves kutatása 1200 nő körében 2002 nyarán

    A szexhez való viszony és a szexről való beszéd társadalmi különbségei és ennek lehetséges okai. A szex fontossága a párkapcsolatokban, a nők helye a szexuális kapcsolatokban. Szexuális szokások: gyakoriság, időpont, hosszúság, önkielégítés és ezek meghatározói. Negatív érzelmek a szexuális életben.


    Kapcsolódó anyagok:


    Az oldal elejére
    Vissza a főoldalra
      
    Ajánló
  • Újdonságok
  • Mozaik kö­zös­ség
  • Gay Christian: a ke­resz­tény me­le­ge­kért
  • Protestáns melegek
  • Recenzió egy vatikáni dok.-ra
  • 25 tévhit a melegekről
  • Utam az önelfogadás felé
  • Nehéz együtt­élés (Fi­scher E.)
  • Egy jezsui­ta a me­leg­kap­cso­la­tok­ról (Mérleg)

  • Hírek
  • Német­or­szág­ban ke­resz­tény­de­mok­ra­ta po­li­ti­ku­sok kez­de­mé­nye­zik a me­leg pá­rok to­váb­bi egyen­jo­gú­sí­tá­sát (08.08)
  • Csirkehúst et­tek a me­leg­há­zas­ság el­len (08.06)
  • A melegházasság ellen imád­koz­nak a fran­cia temp­lo­mok­ban au­gusz­tus 15-én (08.08)

    Anglikándosszié…
    További hírek…