Az Öt Kenyér logója Öt Kenyér: keresztény-meleg portál Sorskonyvnelkul.blog.hu English

Deutsch
Kiemelt oldalak  
  • Ha csak 5 perced van…
  • Olvasóterem
      
  • Kereszténység
  • Homoszexualitás
  • Kereszténység és homoszexualitás
  • Kitekintés
  • Tudáspróba
  • Kérdések – válaszok
  • Kislexikon
  • Szentírás-elemzések
  • Teázó

  • Az Öt Kenyérről
  • A honlapról
  • Az egyesületről
  • A közösségről

  • Keresés
    Keresés / Search / Suche
     
      
    Mit kezdjünk a Bibliának a homoszexuális viselkedést – látszólag – elmarasztaló részeivel?
    Mind az Ó-, mind az Újszövetségben vannak hosszabb-rövidebb szakaszok (néha csupán egy szó), amelyek a mai ember számára egyértelműen úgy tűnnek, hogy elítélik a homoszexualitást (Ter 19,1–11; Lev 18,22; 20,13; Róm 1,26–27; 1Kor 6,9; 1Tim 1,10). A „mit kezdjünk” kérdésre első körben kétféle választ adhatunk. Vagy szó szerint vesszük a Bibliát, bennük ezeket a szövegeket is – vagy nem. A választás szabad, de a két út lényegesen különböző irányba visz, s a kettő között nincs átjárás. Aki a szószerintiség mellett kötelezi el magát, nehéz helyzetbe kerül. Csak két példát hozunk erre (holott százszámra sorjázhatnánk a problémás idézeteket): a nyulat és Jézus keresztjét. „Tartsátok tisztátalannak a nyulat, mert kérődző ugyan, de nem hasított körmű” – olvassuk a Lev 11,6-ban. Szegény nyuszi, amikor rágcsál, valóban úgy csinál, mint a kérődző állatok, de soha életében nem volt kérődző – még Mózes idején sem. Jézus keresztjével pedig a következő a helyzet: mind a négy kanonizált evangélium leírja, hogy a kivégzéskor a keresztet felirattal látták el, amelyen a kivégzés oka szerepelt, s ez az ok az volt, hogy Jézus a zsidók királyának mondta magát. Csakhogy a négy evangélium négyféle módon írja le a szöveget.

    Máté: „Ez Jézus, a zsidók királya.”
    Márk: „A zsidók királya.”
    Lukács: „Ez a zsidók királya.”
    János: „A Názáreti Jézus, a zsidók királya.”

    Tartalmi ellentmondás a feliratok között nincs – de a tartalmi értelmezés már nem szó szerinti. (Az eltérések nem a fordításból erednek: az eredeti görög szövegek is különbözőek.) A keresztnek nyilvánvaló, hogy nem négy felirata volt, hanem egy. A szövegek szó szerint vételével ellentmondáshoz jutottunk – és, mint említettük, ehhez hasonló ellentmondásoktól hemzsegnek a bibliai iratok. Az ellentmondás csak úgy oldható fel, ha elvetjük a szószerintiséget, és megkíséreljük az értelmező olvasást.

    Az értelmező olvasás nem ördöngösség, hanem tudományos megközelítés. Miközben fenntartjuk, hogy a Szentírásban Isten nekünk szóló üzenetével találkozhatunk, a szöveget magát úgy kezeljük, mint bármely más ókori szövegemléket. Elemezzük nyelvtanilag, elhelyezzük a kulturális és történelmi háttérben, amelyben hajdan lejegyezték, és megpróbáljuk föltárni azt a szándékot, amely az emberi szerzőt arra indította, hogy egyáltalán nekifogjon az írásnak. XII. Pius pápa 1943-ban, a Divino afflante Spiritu kezdetű körlevelében, amelyben engedélyezte a szabad bibliakutatást, úgy fogalmazott, hogy az exegétáknak „Lélekben vissza kell szállniuk Kelet múltjába.” Ez a „visszaszállás” érvényes akkor is, amikor a homoszexualitásra vonatkozó (?) részeket elemezzük. A konkrét szavak, mondatok elemzése elmélyült kutatást igényel – és idézésük olvashatatlanul hosszúra nyújtaná ezt az oldalt. Alább megadunk néhány lehetséges kiindulási pontot, ahol terjedelmes szövegelemzésekkel, levezetésekkel találkozhat az olvasó. Viszont a kutatás végeredménye nem titok: a fent idézett szövegrészek közül egy sincs olyan, amely a homoszexuális testi szerelmet ítélné el. Az inkriminált magatartási formák nem melegségről, hanem erőszakról, bálványimádásról, prostitúcióról szólnak. Számos ókori misztériumvallás kultikus tisztelettel övezte ugyanis a szexualitást, és az erre szentelt prostituált nőkkel vagy férfiakkal a templomban folytatott nemi aktus istentiszteleti cselekménynek számított. Ez volt a hierodulia intézménye. E gyakorlat mind a monoteista zsidóság, mind az annak talaján megszülető kereszténység számára elfogadhatatlan volt, s méltán váltotta ki a korabeli szerzők tiltakozását.

    E szövegek azonban nem foglalkoznak a homoszexuális hajlamú emberek életével – már csak azért sem, mert a szexuális orientáció fogalma a XIX. század második fele előtt ismeretlen volt. Nem adnak tehát útmutatást arra, hogy ma egy meleg férfi vagy leszbikus nő milyen módon alakítsa szerelmi és szexuális életét.


    Kapcsolódó anyagok:


    Az oldal elejére
    Vissza a főoldalra
      
    Ajánló
  • Újdonságok
  • Mozaik kö­zös­ség
  • Gay Christian: a ke­resz­tény me­le­ge­kért
  • Recenzió egy vatikáni dok.-ra
  • 25 tévhit a melegekről
  • Utam az önelfogadás felé
  • Nehéz együtt­élés (Fi­scher E.)
  • Egy jezsui­ta a me­leg­kap­cso­la­tok­ról (Mérleg)

  • Hírek
  • Német­or­szág­ban ke­resz­tény­de­mok­ra­ta po­li­ti­ku­sok kez­de­mé­nye­zik a me­leg pá­rok to­váb­bi egyen­jo­gú­sí­tá­sát (08.08)
  • Csirkehúst et­tek a me­leg­há­zas­ság el­len (08.06)
  • A melegházasság ellen imád­koz­nak a fran­cia temp­lo­mok­ban au­gusz­tus 15-én (08.08)

    Anglikándosszié…
    További hírek…