Az Öt Kenyér logója Öt Kenyér: keresztény-meleg portál Sorskonyvnelkul.blog.hu English

Deutsch
 Nyitólap  >  Olvasóterem  >  Homoszexualitás  >  Melegek a társadalomban  >
Kiemelt oldalak  
  • Ha csak 5 perced van…
  • Olvasóterem
      
  • Kereszténység
  • Homoszexualitás
  • Kereszténység és homoszexualitás
  • Kitekintés
  • Tudáspróba
  • Kérdések – válaszok
  • Kislexikon
  • Szentírás-elemzések
  • Teázó

  • Az Öt Kenyérről
  • A honlapról
  • Az egyesületről
  • A közösségről

  • Keresés
    Keresés / Search / Suche
     
      

    Kösz, Géppisztolyos!

    (Mások, 2000/2., 10–11. o.)

    Az Önazonos című rádióműsor 1999. december 27-i adásában Pálfi Balázsnak sikerült mikrofonvégre kapnia azt a Zsolt nevű fiatalembert, akinek, úgy tűnik, vezetékneve nincs, csak pártállása: történetesen a Magyar Igazság és Élet Pártjának jeles tagja. Ami még tudható róla: „Géppisztolyos” művésznéven már több ízben tette tiszteletét a műsorban telefonon, és adott hangot azon nézetének, amely szerint nem igaz, hogy minden ember egyenlőnek születik, továbbá a társadalomnak döntenie kell afelől, hogy kik azok a tagjai, akiket érdemes támogatni, és kik azok, akiket nem, s mindebből adódik a nem éppen meglepő következtetés: a melegeket egytől egyig le kéne géppisztolyozni. Az interjúban ismeretlenül is kifejezte rokonszenvét azon korábbi telefonáló iránt, aki jelezte, hogy „már meg vannak rendelve a vagonok”. Konstatálta, hogy a liberálisok nagyon könnyen ráakasztják a „fasiszta” és a „náci” jelzőt mindenkire, aki csupán le akarja lőni őket, de ő maga nem tiltakozott ezen minősítések ellen. A beszélgetés kitűzött célja az egymás érveinek jobb megismerése volt, és vezetéknév nélküli MIÉP-es barátunk a végén elégedetten nyugtázta, hogy milyen értelmesen nyilatkozott.

    Ezeket a sorokat a hála íratja velem.

    Kedves Zsolt!

    Nem tudom, politikai elfoglaltsága mellett szokott-e olyan dolgokra vetemedni, mint könyvolvasás (Árpád apánk és ősmagyar társai ilyesmit soha nem tettek), és ha igen, szerepelt-e olvasmányai között egy hajdan deportált zsidónak Piszkos Fred, a kapitány című regénye. A sztori egyik lényeges eleme, hogy Piszkos Frednek, akitől az alvilágban mindenki fél és akit mindenki veszettül utál, titokban van egy fia, akit bizonyos félreértések folytán az alvilági fejesek el akarnak tenni láb alól. Piszkos Fred elkezdi bőszen támadni a fiút, és nagy hangon követeli, hogy minél előbb és minél kegyetlenebbül végezzenek vele. Jó pszichológusnak bizonyult: annak hatására, hogy ő mint nagyon utált személy nyíltan a vesztére tört valakinek, a többség szimpátiája rögtön a fiú felé fordult; a fejesek védelmükbe vették, sőt vezetőjüknek választották. A Kapitány megmentette a fiát.

    A MIÉP tagjai a „magyar igazság” hajszolása közben nem veszik figyelembe a magyar élet egy meglehetősen pregnáns vonatkozását. Nevezetesen azt, hogy a magyar emberek általában nem szeretik őket. A többség leginkább fél vagy undorodik tőlük. Ma, amikor a társadalom jelentős részének bizonytalan az egzisztenciája, amikor állandóan fenyeget a munkanélküliség, amikor a (nem csak) fiatalkori öngyilkosságok aránya oly magas – az emberek inkább igénylik a bármilyen nemzetiségű szeretetet, mint a fajtiszta magyar gyűlöletet.

    A heteroszexuálisok általában keveset tudnak a melegekről, ezért nem nagyon szeretik őket. Ellenben igen sokat tudnak a fasizmusról, és ennek csak az egyik oka, hogy még ma is élnek köztünk olyanok, akik a legnagyobb kánikulában sem tehetik meg, hogy fedetlen karral menjenek az utcára. És hiszem, hogy az átlag magyar ember (ha van ilyen) a melegeknél sokkal kevésbé szereti a potenciális gyilkosokat.

    1994-ben az SZDSZ választási eredményeihez jelentősen hozzájárult az ellenük irányuló náci propaganda. Magyarországon nagyobb rajongótábora van Rejtő Jenőnek, vagy akár Radnótinak (nagyságrendileg több mint 5 százalék), mint annak a pártnak, amelynek szellemi jogelődei ezeket az embereket a halálba küldték. És erős a gyanúm, hogy a meleg Ferencsiket és a leszbikus Karádyt holtukban is nagyobb szeretet és tisztelet övezi, mint bárkit, aki az egyenlőtlenség, a gyűlölködés és a pusztítás „evangéliumát” prédikálja ennek az oly sok sebből vérző emberiségnek. Ezek a parlamenti küszöböt átléphették ugyan, de az emberi szívek ajtaját soha nem fogják.

    Kedves Géppisztolyos Zsolt, köszönettel tartozom nyíltan náci szavaiért. Kérem, minél gyakrabban, minél szélsőségesebben nyilatkozzon a homoszexuálisokról, minél nagyobb nyilvánosság előtt, nem rejtve véka alá pártállását. Ha a társadalom végre ráébred, hogy az alapvetően szeretni akaró melegekkel kik is állnak szemben valójában, nevezetesen vezetéknevüket nem vállaló, tömeggyilkosságról ábrándozó újfasiszták, akkor a homoszexuálisok egyelőre még nem létező pártja az Önök működése következtében akár a parlamentbe is bekerülhet.

    Tiszteletről kölcsönösen nincs szó, viszont egyoldalú szeretettel üdvözli:

    Birtalan Balázs


    Kapcsolódó anyagok:


    Az oldal elejére
    Vissza a főoldalra
      
    Ajánló
  • Újdonságok
  • Mozaik kö­zös­ség
  • Gay Christian: a ke­resz­tény me­le­ge­kért
  • Protestáns melegek
  • Recenzió egy vatikáni dok.-ra
  • 25 tévhit a melegekről
  • Utam az önelfogadás felé
  • Nehéz együtt­élés (Fi­scher E.)
  • Egy jezsui­ta a me­leg­kap­cso­la­tok­ról (Mérleg)

  • Hírek
  • Német­or­szág­ban ke­resz­tény­de­mok­ra­ta po­li­ti­ku­sok kez­de­mé­nye­zik a me­leg pá­rok to­váb­bi egyen­jo­gú­sí­tá­sát (08.08)
  • Csirkehúst et­tek a me­leg­há­zas­ság el­len (08.06)
  • A melegházasság ellen imád­koz­nak a fran­cia temp­lo­mok­ban au­gusz­tus 15-én (08.08)

    Anglikándosszié…
    További hírek…