Svájc más református egyháztartományaihoz hasonlóan a zürichi helyi zsinat is foglalkozik a homoszexualitás kérdésével. Az egyháztanács első lépésben összeállított egy hitiratot „Homoszexualitás és áldásosztás” címmel, amelyet egy kérdőív kíséretében eljuttattak a lelkészi hivataloknak és egyéb egyházi hatóságoknak. Az egyházközségek válaszait legkésőbb június végéig várják vissza. Az egyháztanács ezt követően tájékoztatja a zsinatot, és készíti elő beadványát.

A vélemények nagyon megoszlanak. Egyesek szerint sürgősen szükséges nyitni a homoszexuális emberek felé; magától értetődőnek tartják az azonos nemű párok egyházi megáldását. Mások alig tudják a témát biblia- és hitfelfogásukkal összeegyeztetni. Attól tartanak, hogy a hivatalos elfogadással az egyház olyan társadalmi folyamatban működne közre, amely a házasságot és a családot még erősebb nyomásnak vetné alá.

Mindazonáltal a dokumentum álláspontja egyértelmű. A történelmi fejezetben hangsúlyozza az egyházak felelősségét és bűnösségét a homoszexuálisok szenvedéssel teli múltjában. Azzal, hogy az egyház a homoszexualitást súlyos vétségként jelöli meg, egészen az újkorig érveket szolgáltatott a büntetőjognak a melegek kiközösítéséhez, gyakran kivégzéséhez. Az irat hevesen szembeszáll a vonatkozó bibliai helyek hagyományos értelmezésével. Leszögezi, hogy „egyetlen objektív, mindenre egyformán érvényes szövegmagyarázat sem létezik. A Bibliát magyarázó személy – hitével, szenvedéseivel, tapasztalataival és értékrendjével – része a magyarázatnak.” Például a Római levél 1. fejezetének tanítása az, hogy mindazok, akik saját önzésük által hagyják magukat irányítani, eljátsszák a Krisztustól ajándékba kapott szabadságot. Ez ugyanúgy érvényes a heteroszexuális emberekre, mint a homoszexuálisokra. Ez az értelmezés – szemben az aggályokkal – nem teszi a házasság jelentőségét viszonylagossá. „Ha a homofil pároknak megadjuk azt a lehetőséget, hogy felelősségteljes formát adjanak kapcsolatuknak, még nem vonjuk meg a családoknak szóló kiemelkedő támogatásunkat – mondja Alfred Frühauf, a munkacsoport tagja és a zürichi egyházkanton vezetője. – Ebben a kérdésben nem arról van szó, hogy mi helyes, mi helytelen, hanem arról, hogy mi mint egyház, hogyan viselkedünk egy kisebbséggel szemben, és nem utolsósorban arról, hogy különböző emberek különböző élethelyzetekben képesek-e Isten áldásának vigaszát kérni, amire mindannyiunknak szükségünk van.”

Azonban, mint már annyiszor, a gyakorlat előtte jár az elméletnek. Amíg az egyházi küldöttek e témában vitatkoznak, másutt már megáldják a homofil életszövetségeket. Így történt ez 1995-ben Bernben, vagy a közelmúltban Zürich-Schwamendingenben.

A zürichi Kirchenbote c. református lap február 13-i számának cikkei alapján összeállította:

Birtalan Balázs