A meleg-felszabadítási mozgalom élharcosai szívesen hivatkoznak arra, hogy a régi görögök a homoszexualitást teljesen természetesnek tekintették. Az kétségtelen, hogy bizonyos élethelyzetekben a homoszexuális kapcsolatnak volt létjogosultsága. Athénban szokás volt, hogy a serdülő fiút az élet rejtelmeibe egy felnőtt, érett férfi vezette be, s e bevezetés az oktatáson, nevelésen kívül magában foglalta a szexuális kapcsolatot is. Spártában kifejezetten előnyösnek találták, ha a katona mellett a férfikedvese is ott harcol, mert egyrészt így kisebb az esélye, hogy az illető megfut a csatatérről, hiszen nyilvánvalóan nem akar választottja előtt szégyenben maradni, másrészt ha valamelyik bajba kerül, nagyobb valószínűséggel sietnek egymás segítségére, ha a hazaszereteten kívül más is összeköti őket.
Azonban a békés, civil életben elvárás volt minden felnőtt férfival szemben, hogy házasságot kössön. Az extravagáns filozófusoknak talán még elnézték az agglegénységet, de ha valaki érett korában házasság helyett kívánt volna homoszexuális párkapcsolatban élni, azt a társadalom megtorolta volna.
Kapcsolódó anyagok:
