Mi a különbség a homoszexuális és a meleg között?
Első megközelítésben semmi: a két szót a köznyelv szinonimaként használja. Árnyalataiban azonban igen sok eltérést találhatunk. A homoszexualitás műszót az orvostudomány termelte ki 1869-ben (egy Benkert nevű magyar találmánya). A görög 'homosz' (azonos) és a latin 'sexus' (nem) szavak összekapcsolódásából származik, és megalkotójának szándéka szerint lehetővé tette az azonos neműek közötti kapcsolat objektív, tudományos igényű megközelítését, kivonva azt a büntetőjog és az erkölcsteológia felségterületéről. Vagyis használatával a pederasztia, természetelleni fajtalanság, szodómia stb. bűnét felváltotta a homoszexualitás mint betegség.

    Ezzel párhuzamosan fokozatosan kezdetét vette a melegek önreflexiója. A XX. század első felében Európában is, Amerikában is mind több szórakozóhely, egyesület született, megteremtve az alapját annak, amit ma melegmozgalomként ismerünk. E törekvések kialakították az önmeghatározás igényét is, így került át a köztudatba az angol gay szó, ami eredetileg vidámat jelentett, mára viszont a homoszexuális férfiak döntő többségben így emlegetik magukat, s ezt a szóhasználatot vette át a heteroszexuális társadalom is. E szó mentes nemcsak a büntetőjogi, hanem az orvostudományi felhangoktól is, ami annál is inkább szerencsés, mert 1973-ban az Amerikai Pszichiátriai Társaság deklarálta, hogy a homoszexualitás nem tekinthető betegségnek, 1991-ben pedig a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) tette magáévá ezt a felismerést, és iktatta ki a Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. kiadásából a homoszexualitást.

    A magyar meleg szó hangulatában és használatában nagyjából az angol gay megfelelőjének tekinthető. Érdekessége, hogy A magyar nyelv értelmező szótára 1979-ben már említi a 'meleg' szót, „bizalmas” kifejezésként kezelve, azonban így magyarázza: homoszexuális nő. A kilencvenes évek elején, amikor a hazai melegmozgalom elindult, a szó egyaránt vonatkozott a férfiakra és a nőkre (l. pl. Háttér Baráti Társaság a Melegekért). Azonban – nyugati mintára – a nők megfogalmazták az önálló öndefiníció igényét, ezért beszélünk mind gyakrabban „meleg és leszbikus” mozgalomról vagy Meleg és Leszbikus Fesztiválról.

    Az egyes emberre vonatkozóan a különbséget nehéz tetten érni. A megoldás a titkolózás-önelfogadás fogalomkörében kereshető, de nem lehet rámutatni egy fázisra, ameddig valaki homoszexuális, onnantól kezdve viszont meleg. Ha azt mondjuk, hogy melegnek nevezzük azt a homoszexuálist, aki életét önmagával megbékélve meri szervezni nemi irányultságának megfelelően, akkor – bár kivételt pillanatok alatt lehet találni – talán nem tévedünk nagyot.

    Külön szempont, hogy a meleg szó annyiban előnyösebb a homoszexuálisnál, hogy nem hordozza magában szükségszerűen a szexualitás gondolatát. Hiszen a homoszexualitás nemcsak a kifejezett szexuális tevékenységre korlátozódik, hanem az ember teljes életét meghatározza (csakúgy, mint a heteroszexualitás). Nem szerencsés egy embert a maga egészében (munkájában, vallásában, egészségében, kikapcsolódásában, hobbijában stb.) olyan szóval meghatározni, amely – tévesen – azt sugallja, hogy életében a hét 168 órájából 168 a szexről szól.



Vissza a Kérdések – válaszok oldalra

Az oldal elejére
Vissza a főoldalra
  
Ajánló
  • Újdonságok
  • Mozaik kö­zös­ség
  • Gay Christian: a ke­resz­tény me­le­ge­kért
  • Recenzió egy vatikáni dok.-ra
  • 25 tévhit a melegekről
  • Utam az önelfogadás felé
  • Nehéz együtt­élés (Fi­scher E.)
  • Egy jezsui­ta a me­leg­kap­cso­la­tok­ról (Mérleg)

  • Hírek
  • Német­or­szág­ban ke­resz­tény­de­mok­ra­ta po­li­ti­ku­sok kez­de­mé­nye­zik a me­leg pá­rok to­váb­bi egyen­jo­gú­sí­tá­sát (08.08)
  • Csirkehúst et­tek a me­leg­há­zas­ság el­len (08.06)
  • A melegházasság ellen imád­koz­nak a fran­cia temp­lo­mok­ban au­gusz­tus 15-én (08.08)

    Anglikándosszié…
    További hírek…