Nyitólap  >  Közösség  >  Tabló  >  A hegyen épült város  >
Kiemelt oldalak  
  • Ha csak 5 perced van…
  • Olvasóterem
  • Kereszténység
  • Homoszexualitás
  • Kereszténység és homoszexualitás
  • Kitekintés
  • Tudáspróba
  • Kérdések – válaszok
  • Kislexikon
  • Szentírás-elemzések
  • Teázó

  • Az Öt Kenyérről


      

    Birtalan Balázs nyílt levele
    Dávid Ibolyához

    Feladó: Birtalan Balázs                                                       2002.01.31. 12:51:42 +1h
    Címzett: Dr. Dávid Ibolya
    (cc: Öt Kenyér Közösség, Mások szerkesztősége, Magyar Pax Romana, Meleg Háttér)
    Téma: Egy kérdés, részben a Hegyi Beszéd kapcsán
      ____________________________________________________________

    Tisztelt Miniszter Asszony!

    Talán találkozott már a nevemmel, amikor 2000 nyarán dedikált tiszteletpéldányt küldtem Önnek is (mint minden képviselőnek) Halállal lakoljanak? – A homoszexuális ember és a kereszténység c. könyvemből. (A titkárától kaptam válaszlevelet, amely szerint a könyvet továbbította Önnek.)

    Magánszemélyként, ugyanakkor – amint a címzésből kitűnik – nyílt levélben szeretnék kérdést intézni Önhöz. Tavaly nyáron ugyanis az ún. Sziget-ügy kapcsán Ön a Katolikus Egyház Katekizmusát idézte a sajtóban, s arra hivatkozva vonta meg keresztényi és emberi támogatását a homoszexuálisoktól, s a bársonyszékből megelőlegezett véleményével informálisan elejét vette annak, hogy Tarlós István ügyében a nyomozás egyáltalán elinduljon.

    Ön deklaráltan és köztudottan keresztény ember, s mivel a Katekizmusra hivatkozott (jogi kérdésben, amit nem egyedül én találtam furcsának), vélelmezem, katolikus is. S katolikusként bizonyára ismeri ugyanazon Katekizmusnak egy másik, ugyancsak a homoszexuálisokra vonatkozó bekezdését, amely (hadd higgyem, hogy csak hely hiányában) kimaradt ama bizonyos nyári nyilatkozatából.

    „Nem elhanyagolható azon férfiaknak és nőknek a száma, akik veleszületett homoszexuális hajlamot mutatnak. Nem ők választották maguknak a homoszexuális állapotot; ami többségük számára megpróbáltatást jelent. Tisztelettel, együttérzéssel és gyengédséggel kell fogadni őket. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét. Ezek az emberek arra hivatottak, hogy Isten akaratát valósítsák meg életükben, és amennyiben keresztények, az állapotukból adódó esetleges nehézségeket egyesítsék Urunknak a kereszten hozott áldozatával.”

    A kérdésem, amelyre a választások közeledtével válaszát várom, a következő: amennyiben a következő kormányciklusban Ön maradna az igazságügy-miniszter, milyen intézkedéseket kívánna foganatosítani annak érdekében, hogy a Római Katolikus Egyház által előirányzott társadalmi állapot (ismétlem: „Tisztelettel, együttérzéssel és gyengédséggel kell fogadni őket. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét.”) a Magyar Köztársaságban megvalósulhasson?

    Gondolok itt elsősorban a Btk. 199. §-ának alkotmánysértő voltára (szemben az EU-normákkal) és a szexuális kisebbségeket is védő antidiszkriminációs törvényre (pontosabban annak hiányára).

    Mint keresztény embernek, aki – vélem – a Hegyi Beszéd szellemében „éhezi és szomjazza az igazságosságot”, gondolom, e kérdések megoldatlansága Önnek is legalább annyi álmatlan éjszakát okozott már, mint azoknak a melegeknek, akik e személyiségjegyük miatt elveszítették állásukat, fizikai bántalmazást szenvedtek, kitagadta őket a családjuk vagy éppen börtönben ülve álmodják magukat egy igazabb világba, mert, hogy az Ön „nem értek a focihoz”-ügyben leírt szavait idézzem:

    „Kennedynek igaza volt: egy demokráciában, egy jogállamban a zenekar muzsikusait a hangszerük alapján tartjuk számon!”

    Válaszlevele megfogalmazásához talán segítségül szolgálhat Hans Rotter jezsuita erkölcsteológusnak a Mérleg c. katolikus teológiai folyóiratban megjelent írása: A homoszexuális párkapcsolatok jogi elismeréséről, amely egyebek között a http://www.otkenyer.hu/merleg013.php címen is elérhető.

    Válaszát előre is megköszönve,

    Krisztusban szeretettel üdvözli:

    Birtalan Balázs

    Budapest, 2002. január 31.


    A levélre reagálva Birtalan Balázst megkereste a minisztériumból egy helyettes államtitkár. Kedélyesen elkávéztak mintegy másfél órát, és ő, bár a gesztust nagyra értékeli, a mai napig nem tudja, hogy ez kinek és mire volt jó. Ő ugyanis a miniszter asszonyhoz mint hitvalló keresztényhez intézte személyes kérdését. Elmondása szerint azóta azon töpreng: Dávid Ibolya vajon imádkozni is az államtitkárán keresztül szokott?


    Az oldal elejére
    Vissza a főoldalra
      
    Ajánló
  • Újdonságok
  • Mozaik kö­zös­ség
  • Gay Christian: a ke­resz­tény me­le­ge­kért
  • Recenzió egy vatikáni dok.-ra
  • 25 tévhit a melegekről
  • Utam az önelfogadás felé
  • Nehéz együtt­élés (Fi­scher E.)
  • Egy jezsui­ta a me­leg­kap­cso­la­tok­ról (Mérleg)

  • Hírek
  • Német­or­szág­ban ke­resz­tény­de­mok­ra­ta po­li­ti­ku­sok kez­de­mé­nye­zik a me­leg pá­rok to­váb­bi egyen­jo­gú­sí­tá­sát (08.08)
  • Csirkehúst et­tek a me­leg­há­zas­ság el­len (08.06)
  • A melegházasság ellen imád­koz­nak a fran­cia temp­lo­mok­ban au­gusz­tus 15-én (08.08)

    Anglikándosszié…
    További hírek…