– Norvégiában volt egy fiatalember, aki elkezdett foglalkozni a homoszexualitással. Az oslói Társadalomtudományi Intézetben volt, azt mondták nekem, hogy béna. „Kimegyek az állomásra” – mondta. Egy szép nap kora reggel felrepültem Koppenhágából Oslóba. Soha nem láttam sugárzóbb arcot. Soha. Volt egy hatalmas kutyája, és azt írta, nem tudja, mit fog írni, de nem engedheti meg magának, hogy még egyszer leírja, mert csak két ujjal ír. És az egész regényét így írta meg. Azt mondta: „Tudja, én nem csak a melegeket tanulmányozom, hanem a politikai menekülteket is, mert megtanulhatom tőlük a mozgás értelmét; és azért tanulmányozom a vakokat, mert megtanulhatom tőlük, hogyan lássak; és azért tanulmányozom a melegeket, mert megtanulhatom tőlük, hogyan szeressek.”

* * *

(a Meleg és Leszbikus Közösségi Szolgáltató Központ köszönetére válaszképpen)
– Emlékszem, egyszer még nagyon fiatal koromban, mikor húszéves voltam, először lettem szerelmes. Tudják, ha az ember 82 éves, akkor már beszélhet a szerelemről. A Coloradói Egyetemen voltam hallgató; akibe beleszerettem, egy tanár volt. Nem volt kínai, de a kínai Jing Csing Egyetem tanára volt. Tudtam, hogy soha nem látom többé, mert ment vissza Kínába. Ezt valahogy elviseltem. De aztán egy nap, ahogy Boulderben sétáltam, találkoztam egy nővel az előző nyárról. Azt mondta: gondolom, tudja, hogy Dr. Sheldon Spencer meghalt. Nemcsak hogy nem tudtam, de abban a pillanatban az egész lényem nyilallott. Három napig csak bolyongtam az egyetem területén. Végül az egyik drága tanárom behívott és azt mondta: szeretném megkérdezni, azt hiszem, valami borzasztó dolog történt magával, mi az, nekem elmondhatja. Korábban kellett írnom hozzá egy önéletrajzot, úgyhogy mondtam neki, nagyon mérgesen, hogy soha többet nem leszek szerelmes. Túl fájdalmas. Mire ő azt mondta, hogy nem ez a tanulság. A tanulság az, hogy egyszer vagy kétszer, ha szerelmesek leszünk, nagyon gyakran valamilyen árat kell fizetni érte – így az a tudás, amit önök magukban hordoznak, az az, hogy hihetetlen képességük van a szeretetre, ha megtanulják, hogyan kell adni.