Birtalan Balázs a homoszexualitás és a kereszténység kapcsolatáról írt tanulmányának első gyümölcse beérni látszik. A Katolikus Egyház eltökélten nem vesz tudomást a könyvről, de a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán (a magyar történelmi egyházak életében először) vitára bocsátották a kérdést: hogyan viszonyuljon az egyház a homoszexualitáshoz.
A Fórumra meghívták a Halállal lakoljanak? című könyv szerzőjét, aki az Egyesült Államokban élő Medgyessy László professzorral lépett a pástra. Az óriási érdeklődést kiváltó vita valóban egy kardcsörtére hasonlított, ahol nem azonos súlycsoportok néztek farkasszemet egymással. Bármilyen furcsán is hangozzék, Birtalan Balázs fiatal korát meghazudtolva,
felkészülten és higgadtan
cáfolta a professzor sokszor naivnak tűnő, felszínes érvelését. Meggyőző és megalapozott véleményével mintha új kapukat tárt volna ki a teológushallgatók előtt. Némelyik kijelentésére felszisszent a közönség, mert első hallásra már-már a szentségtörés határát súrolta. Pedig Birtalan Balázs nem a Bibliát tagadja, még csak nem is az egyház szerepét kérdőjelezi meg. Ő a hit talaján állva tiltakozik a kirekesztés, a gyűlölet és a diszkrimináció ellen.
A beszélgetés meglehetősen távolról, mondhatni Ádámtól és Évától indult. A genetikai okokról, a homoszexuálisok számának növekedéséről és hasonló nehezen bizonyítható dolgokról folyt a szó, mígnem Medgyessy professzor elérkezett kedvenc vesszőparipájához, amelyhez később vissza-vissza kanyarodott, hogy tudniillik lehet-e homoszexuális ember lelkipásztor. S rögtön kategorikusan meg is adta a választ: nem. Nem lehet – mondta –, mert ezzel felemelnénk a lelkipásztor kategóriába a homoszexuálist. A lelkipásztor pedig életmodellt képvisel a hívők előtt. Ha a homoszexualitás
követendő példa
lenne, ha holnap mindenki homoszexuális lenne, kihalna az emberiség. S még végső érvként megkérdezte, lehet-e felülvizsgálni az eddigi, több évezredes nézeteket.
Birtalan Balázs szemrebbenés nélkül válaszolta, hogy lehet bizony, hiszen volt már erre példa az evolúció kérdéskörének esetében is, s megnyugtatta az aggódó, idős professzort, hogy attól semmi esetre sem fog kihalni az emberiség, ha engedélyezik a homoszexuálisok házasságát. Megemlítette a Bibliából vett pozitív modellként Dávid és Jonatán igen-igen baráti kapcsolatát.
Az egyik nagy „érv” az egyház kezében a „szaporodjatok és sokasodjatok” elve. S Jézus Krisztus? S a cölibátus? S a meddő házasságok? – sorolta Birtalan Balázs. A gyermektelen ember élete nem feltétlenül gyümölcstelen. A teljes értékűség nem kizárólag a gyereknemzésről szól.
Ezen a ponton kis bosszúság érződött Medgyessy professzor úr hangján, és a nőies férfiakról, meg a férfias nőkről mondott valami oda nem illőt, és megkérdezte: talán változtassa meg a heteró társadalom a látásmódját, és megoldódik a probléma?
Tragédiák az egyén szintjén történnek – válaszolta a könyv írója. Egyetlen egy ártatlan ember sem eshet áldozatul az ítélkezésnek, amire az egyház nem is kapott felhatalmazást. Az ítélkezés Isten dolga, de Isten a szeretetről beszél.
Az elhúzódó beszélgetés után fennmaradt rövid idő alatt is kiderült, hogy a hallgatóság rengeteg bizonytalanságra vár választ, és hogy a kevéssé ismert téma mennyi tévhitet hordoz magában. Felmerült példának okáért a pedofília, párhuzam vonódott a szenvedélybetegségek és a homoszexualitás között. Volt, aki állította, szándékosan is lehet homoszexuálissá valaki, más a nemi szervek funkciójáról beszélt, és a szüzességben élő homoszexuálisokról. Egy fiatalember érzelmektől fűtött hangon tört lándzsát a testiség nélküli férfiúi barátság mellet, amely „jobb, mint az asszonyok szerelme”.
Azok az egyetemi hallgatók, akik hajlandók voltak elgondolkodni az eddig megdönthetetlennek tartott egyházi álláspont fölött, akik kérdeztek és
választ vártak
a kérdéseikre, talán tovább folytatják egymás között a felvetett témát. Talán megérezték, hogy valódi tragédiák és lelkiismereti válságok húzódnak meg az oly könnyen bűnösnek kikiáltott életek mögött. Talán érezni fogják a felelősséget, ha valaki hozzájuk fordul majd tanácsért, segítségért. Ők a jövő lelkipásztorai.
Láner László