Már megint kerítések…
… kapuk, amelyek az orrunk előtt csapódnak be – gondolhatunk így is a szabályokra, mint az életünket megkeserítő, korlátozó törvényekre. A döntési szabadság azonban nem tartósan birtokolható állapot, hanem a létünk határmezsgyéjén átvillanó törékeny csoda. Ahogyan elkötelezzük magunkat valamelyik választásunkkal, máris elvesztettük azt. A valódi szabadságot éppen a szabályok között találjuk meg. Ha kétszer 11 játékost összeengedünk a pályán azzal a felhívással, hogy tegyenek bármit tetszésük szerint, abból nagy valószínűség szerint nem játék, hanem tömegverekedés kerekedik ki. Az anarchia nem élhető forma, a szabályokat megtartva tudunk azok fölé emelkedni.
Közülünk sokan nem tudják, mit ír elő a Ptk. 100. §-a, vagy a Btk. 85. § (2) bek., amennyiben léteznek ilyen hatályos jogszabályok. Ugyanis ezek a normák nem arra valók, hogy álmunkból felkelve fújjuk őket. A törvény – valljuk Pál apostollal – a törvényszegőkért született. Aki az emberi együttélés szabályait bensőleg elsajátítva éli hétköznapjait, jó esetben soha nem szembesül a törvény szigorával.
Az együttélés akkor lehetséges, ha vannak közös játékszabályok, amelyeket mindenki tiszteletben tart, és amelyeket nem lehet következmények nélkül önkényesen felrúgni. Kisebb közösségekben ezek félszavakkal, baráti beszélgetések során tisztázódnak, nagyobb létszámú csoportokban viszont komolyabb megfontolást és tanácskozást igényelnek, az érintettek minél szélesebb körű bevonásával.
Az Öt Kenyér Közösség szabályai az évek során sokat alakultak. Kezdetben inkább szerzetesi regulára emlékezettek, később néhány alapelvre egyszerűsödtek. Az élet azonban választ igényelt részünkről, a saját gyengeségeink is időszerű feleletet provokáltak ki belőlünk. Így született meg a jelen szervezeti és működési szabályzat, amely szükségképpen pillanatfelvétel az elmúlt hetek, hónapok állapotáról. Nem tud kész lenni és soha nem is léphet fel a tökéletesség igényével. Az újabb tapasztalatok alapján a közösségnek mindig aktuális választ kell találnia az időközben jelentkező gondokra, szervezetlenségekre, vagy éppen túlszabályozásokra. Hisszük, hogy a Lélek világosságában jó reményünk van erre.
I. A tagság
1. A közösség tagja lehet – szexuális beállítottságától és hitbeli elkötelezettségétől függetlenül – az a személy, aki részt vesz a közösség által rendezett nyílt alkalmon (10. pont), majd azt követően két hónapon belül legalább két alkalommal ellátogat a meghirdetett agapékra, illetve a szabadidős programokra. A csatlakozási szándékot a belépési feltételek teljesítését követően a közösség vezetőjének vagy valamelyik tanácsadójának szükséges jelezni.
A felvételi szándék kinyilvánítása a jelentkezési lap kitöltésével történik, mellyel a jelentkező a közösség ideiglenes tagjává válik. A felvett ideiglenes tag ezt követően látogathatja a közösség zárt alkalmait, az agapékat és a szabadidős programokat (11–13. pont), valamint lehetőséget kap a közösség levelezőlistájába (<…>) való bekapcsolódásra.
Az ideiglenes tag a közösségben töltött 3 hónap elteltével válik taggá, amennyiben a soron következő tanácsadói ülés a taggá válást megerősíti. Az ideiglenes tagok taggá nyilvánítása a zárt alkalmakon történik a közösség liturgikus könyvének átadásával.
2. A tagok és ideiglenes tagok (a továbbiakban: tagok) részéről elvárt, hogy minden közösségi alkalmon vegyenek részt. Amennyiben bármilyen okból hiányozni kényszerülnek, azt előre jelezzék a vezető vagy a tanácsadók felé, illetve a tagok bármelyikének (személyesen, telefonon vagy e-mailben).
Minimális követelmény, hogy a tagok minden naptári félévben legalább 6 alkalommal vegyenek részt a zárt alkalmakon. Csak az alkalom kezdetétől a befejezéséig való részvétel vehető figyelembe, és két megjelenés között nem telhet el 3 hónapnál hosszabb idő. A tagok részvételét a közösség vezetője által erre felkért tag adminisztrálja.
3. Tartós akadályoztatás esetén a közösség vezetője a jelentkezőket – saját mérlegelése alapján – már a belépés időpontjában mentesítheti a rendszeres megjelenés kötelezettsége alól. Az akadályoztatott tagok részéről elvárt, hogy lehetőségeik szerint igyekezzenek figyelemmel kísérni a közösség tevékenységét, amennyiben módjukban áll – a vezetővel való egyeztetés alapján – vegyenek részt a közösség alkalmain, és maradjanak élő kapcsolatban (telefon, e-mail stb. útján) a többi taggal. Az akadályoztatott tagok szavazati joggal nem rendelkeznek, és tagdíjat sem kötelesek fizetni. Amennyiben az akadályoztatott tag a későbbiekben teljesíti a tagok számára előírtakat, a vezetőnél kezdeményezheti felkerülését a szavazati joggal bírók listájára.
4. Bármelyik tag indoklás nélkül, szabadon kiléphet a közösségből, a 17. pontban írottakkal összhangban.
5. Megszűnik az ideiglenes tagsága annak az ideiglenes tagnak, akinek a taggá válását a jelentkezést követő 3 hónap elteltével a tanácsadói ülés nem erősíti meg.
Megszűnik a közösségi tagsága annak a tagnak, aki a közösség zárt vagy bővített alkalmait nem látogatja a 2. pontban leírt gyakorisággal. A tagság megszűnése a hiányzás tényénél fogva lép életbe, nem szorul külön kihirdetésre vagy jóváhagyásra.
A közösség belső életének tartós megzavarása vagy más súlyos cselekedet esetén a tag – a tanácsadó testület döntése alapján – kizárható a közösségből. A kizárási eljárás során a vezető vétójoggal élhet.
A tagsági viszony megszűnése esetén a tag részéről minimum fél év elteltével nyújtható be újabb jelentkezési igény.
II. A közösség vezetése
6. A közösség lelki és szervezeti vezetését a megválasztott vezető gyakorolja. Megbízatása egy évre szól és korlátlan számmal újraválasztható. Jogait időnként, vagy az esetek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja bármelyik közösségi tagra. Tevékenységéről és meghozott döntéseiről a két választás között senkinek nem tartozik beszámolni, azonban nagyobb horderejű kérdésekben tanácsos kikérnie az egész közösség, a tanácsadók vagy néhány tag külön véleményét. Szükség esetén a vezető a jelen szabályzatba foglalt rendelkezésektől belátása szerint, szabadon eltérhet.
A közösség kifelé történő képviseletét az Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért Egyesület választott ügyvivői látják el, az egyesület alapszabályában írott feltételek szerint.
7. A közösség vezetőjét minden évben – a pünkösd ünnepét megelőző vagy követő hetekben – titkos szavazással kell megválasztani. A választás időpontját a hivatalban lévő vezető legalább egy hónappal előre köteles a választásra jogosultak tudomására hozni. Tisztségre választható a közösség minden tagja, aktív szavazójoga viszont csak azoknak van, akik legkésőbb a választás évét megelőző év december hónapjában váltak taggá.
A vezető választását követően a tagok 4 főből álló tanácsadói testületet is választanak, akik havi rendszerességgel a vezető rendelkezésére állnak a közösség életét érintő fontos kérdések megvitatásával és a feladatok testvéries megosztásával. A megválasztott tanácsadókon kívül a vezető jogosult a tanácsadói összejövetelekre más személyt is meghívni.
8. Akik valamilyen okból nem tudnak részt venni a meghirdetett szavazáson, a vezető által megnevezett személyhez lezárt borítékban eljuttathatják a jelöltjük nevét. A borítékon fel kell tüntetni, hogy melyik tag szavazatát tartalmazza, és a ragasztás mentén legalább két helyen alá kell íratni a szavazóval. Az előre leadott szavazatokat csak a választás első fordulójában lehet figyelembe venni, azt követően megsemmisítésükről az alkalmi szavazatszámlálók gondoskodnak.
9. Az a személy tekinthető megválasztott vezetőnek, aki a szabályos választás első fordulójában megkapta az érvényesen leadott szavazatok legalább 2/3-át és a választást elfogadta. Amennyiben az első fordulóban senki sem szerezte meg a szükséges szavazati arányt, a további forduló(k)ban a jelenlévő tagok több mint felének a szavazata is elegendő a vezetői tiszt elnyeréséhez. A szavazásokat addig kell ismételni, amíg valaki nem rendelkezik érvényes szavazattöbbséggel.
Az a négy személy válik tanácsadóvá, akik a tagok szavazatai alapján a legtöbb jelölést kapták. Amennyiben szavazategyenlőség miatt nem dönthető el egyértelműen az első négy hely, a szavazás következő fordulóiban az azonos számú szavazatot kapott személyek között kell olyan formában döntést hozni, hogy a tanácsadók száma négy főre egészüljön ki.
III. A közösség alkalmai
10. A közösség minden hónap első keddjén tartja nyílt alkalmait, ahol az érdeklődőknek módjuk van találkozni a közösséget képviselő tagokkal. A nyílt alkalmon résztvevő tagokat a vezető jelöli ki.
11. A hét csütörtökjén tartott zárt alkalom közös szertartással kezdődik, amely zsoltárokból, énekekből, bibliaolvasásból és könyörgésekből áll. Az összejöveteleken többnyire az erre előre kijelölt tag hosszabb vagy rövidebb előadása, majd az ehhez kapcsolódó beszélgetés dominál, melynek során ki-ki elmondhatja véleményét, gondolatait. Ezt követően egyéni, csendes imára nyílik lehetőség, majd az ünnepeltek köszöntése és megáldása után közös étkezés keretében a csoport életét érintő dolgok, programok megbeszélése történik.
A későn jövőktől a közösség elvárja, hogy ne zavarják meg az ima és a beszélgetés intimitását. Ezért a megkezdett alkalomhoz való – csöndes és feltűnésmentes – csatlakozásra csupán az énekek alatt van lehetőség, illetve az ima végeztével.
12. A tagok minden hónap első vasárnapján közös liturgián vesznek részt, amelyhez kapcsolódóan agapét (szeretetlakomát) tartanak. Az agapéra minden résztvevő meghívhat egy hozzá közelálló személyt (élettársat, barátot vagy más érdeklődőt). Fontos, hogy akik az agapén részt vesznek, az azt megelőző liturgikus ünneplésbe is tevékenyen bekapcsolódjanak, hogy a keresztény közösség gyümölcsözővé váljon. Ezért a kezdésig oda nem érkezők csatlakozására nincs mód. A közösségbe való bevezetés céljából a vezető több személy meghívására is jogosult.
13. Az agapét követő második hétvégén, előre közölt időpontban kerülnek megrendezésre a közösség szabadidős programjai. Ezek egymás jobb megismerését és a közös kikapcsolódást szolgálják. A szabadidős programokra – az agapékhoz hasonló feltételekkel – vendégek is hívhatóak.
IV. A közösség gazdálkodása
14. A közösség anyagi eszközeit a vezető által kijelölt pénztáros és számlafelelős kezelik, akik évente beszámolnak a közösségnek az elmúlt időszak pénzügyi eseményeiről.
15. A közösség felmerülő költségeinek fedezésére minden tag – a belépési nyilatkozaton feltüntetett, önként vállalt mértékű – tagdíjat köteles fizetni. A tagdíj összegét havi részletben kell meghatározni, de hosszabb időszakra előre is teljesíthető; egyéni döntés szerint akár készpénzben, akár banki utalással. A vállalásokat kizárólag a közösség vezetője és anyagi ügyeinek intézésére felkért tagja(i) ismerheti(k). A tagdíj javasolt mértéke a havi nettó jövedelem 2%-a, de minimum havi 1,– Ft. A vállalt tagdíj összege a vezetőnek, a pénztárosnak vagy a számlafelelősnek való bejelentéssel módosítható.
16. A tagdíj fizetésének elmulasztása esetén a pénztáros vagy számlafelelős szóban figyelmezteti a tagot, szükség esetén felajánlva neki a mérséklés lehetőségét és a vezetővel való konzultációt. Ennek eredménytelenségéről kötelesek értesíteni a vezetőt, aki a gazdasági ügyekkel megbízottakkal együtt beszélgetést kezdeményez a nem fizető taggal az elmaradt tagdíj és a további folyamatos fizetés biztosításának módjáról. Amennyiben az egyeztetést követően a kötelességmulasztás továbbra is fennáll, a tag kizárható a közösségből.
17. A közösségből kizárt vagy onnan önként kilépő tag a közösséggel szemben a tagsági viszonnyal összefüggésben semmilyen anyagi követeléssel nem élhet, az esetlegesen előre befizetett tagdíj időarányos része azonban visszajár.
18. A közösség jelen Szervezeti és Működési Szabályzata 2003. december 1-jén lép életbe, ettől az időponttól kezdve minden korábbi szabályozás hatályát veszti.
