A meleg párkapcsolatok fogadtatásáról

Az úgynevezett „anyósproblematikát” a frissen házasodott heteroszexuálisok is jól ismerik. Házassági tanácsadói gyakorlatom szerint a partner szüleinek a párkapcsolatba illetve a házasságba való beavatkozása egyike az öt leggyakrabban előforduló konfliktusforrásnak. (A másik négy: a pénz, a szex, a gyerek és a háztartási munkamegosztás.) Találkoztam olyan párral, akiket a szülők még a mézeshetekre is elkísértek. – Meleg párok esetében az „anyósproblematika” viszont ezzel ellentétes előjelű: gyakran a partner szülei részéről tapasztalható semmibevétel és mellőzés, nem pedig a kapcsolatba való beavatkozás jelenti az igazi gondot.

Amikor kapcsolatba kerülünk partnerünk szüleivel, testvéreivel, családtagjaival, automatikusan a saját családunkban szerzett tapasztalatokból kiindulva alkotunk róluk véleményt. Ha nehezen találsz hangot „anyósoddal” vagy „apósoddal”, gondolkozz el azon, vajon nem ugyanazt a viselkedést véled bennük felfedezni, mint amihez saját családodban hozzászoktál. Próbáld meg kitalálni az itt érvényes gyakran kimondatlan szabályokat, és oszd meg gondolataidat partnereddel. Az ilyen, családról szóló beszélgetések mindkettőtöknek segíthetnek a szóban forgó család működésének jobb megértésében. – Sokszor fontos tekintetbe venni a partnerek kulturális hátterének különbségeit, melyekkel a családokban felerősítve találkozhatunk. E különbségek kezelésére jó előre felkészülni, különben sokkolóan hathat például a nagyvárosi bohém környezetből kikerülőre egy vidéki, nagyon vallásos családnál tett látogatás, vagy fordítva.

Sokat segíthet, ha megpróbáljuk elképzelni és megérteni, hogy partnerünk szülei hogyan vélekednek rólunk. Sajnos sok szülő soha nem képes feladni azt a reményét, hogy fia egyszer majdcsak kigyógyul homoszexualitásából és e múló meleg korszak végeztével végre meglepi őket egy feleségjelölt barátnővel. Az ilyen szülők számára bármilyen nő – legyen az akár egy elhízott call-girl leopárdmintás miniszoknyában – elfogadhatóbb a világ legkedvesebb, legmegnyerőbb meleg fiúbarátjánál.

Ezen kívül nem lehet alábecsülni a szokásos szülői féltékenységet sem, ami abból adódik, hogy gyermekük számára többé nem ők a legfontosabbak, hanem „az a másik”. Párkapcsolatod arra emlékezteti őket, hogy felnőttél, és nem kezelhetnek többé kisfiúként, ők meg csak öregszenek. Ez persze akkor is előfordulna, ha álmaik feleségével állítanál haza. A szülői féltékenység nem valami kellemes dolog, s ezzel gyakran maguk a szülők is szembesülnek – ezért választják sokan azt a megoldást, hogy rossz érzéseikből adódó indulataikat nem saját gyermekük, hanem annak partnere ellen irányítják.

A partner szüleivel kialakult problematikus viszony feloldását segítheti az érintettek nyílt beszélgetése. Ha erre nincs mód, sokat lendíthet a sorsodon, ha kiöntöd a szívedet egy barátodnak: a fájdalmas tapasztalatok szavakba foglalásával megkönnyebbülhetsz és némi távolságot teremthetsz a helyzettől. Indulatok nélkül pedig mindig könnyebb kivitelezhető megoldásokat találni.

Igyekeznünk kell párkapcsolatunkat megóvni a fájdalmaktól: vagyis azon kell munkálkodnunk, hogy minél kevesebb fájdalmat okozzunk egymásnak, illetve okozhassanak nekünk bizonyos külső tényezők. Előfordulhat, hogy szüleink vagy partnerünk szülei működnek ilyen tényezőkként: például üzenetet kapunk, hogy nagy szeretettel vár haza a család az ünnepekre, de egyedül.

Nagyon fontos, hogy ezekben az esetekben kellő hangsúlyt kapjon összetartozásotok: vagyis köszönettel elfogadod az ünnepekre szóló hívást, ha partnered is veled tarthat, egyébként pedig mindketten távolmaradtok. – Máskor „anyósod” esetleg teljesen a bizalmába fogad, olyannyira, hogy rendszeresen neked panaszolja el fiával kapcsolatos kifogásait, ez pedig egy idő után bántóan hathat partneredre, hiszen úgy érezheti, hogy a háta mögött kitárgyaljátok. Ilyen esetekben is jó, ha mérlegeljük, hogy hol a határ: mi az, ami még meghallgatható és hol van az a pont, amin túl már a kedvesemet bántom.

A pszichológusok szerint a szülőkkel való gyerekkori kapcsolat kihat az egész életre: a boldog gyerekkor általában kiegyensúlyozott felnőttkort tesz lehetővé, míg a gyerekkori rossz élmények felnőttkori frusztrációkhoz és boldogtalansághoz vezethetnek. Egy jó párkapcsolat azonban sok mindent helyrehozhat: egy szeretetlenségtől szenvedő gyerek felnőve így megtapasztalhatja az addig számára jórészt ismeretlen gyengédséget és fájdalmas tapasztalatait is lassanként el tudja felejteni. A jól működő partnerkapcsolat másik nagy előnye, hogy olyan érzelmi támaszt kínál, melynek segítségével a saját szülőkkel való kapcsolat problémái is kezelhetőbbé válhatnak.

Alternatív családtagok

Saját családverziónk megteremtése éppoly fontos számunkra, mint biológiai családunk. Ismertem valakit, aki „örökbe fogadott” egy általa választott apát. Más idősebb férfi szállásadójával került olyan meghitt kapcsolatba, hogy „mamázni” kezdte. Nekem személy szerint egy választott „nénikém” van, ő tényleg nő és rendkívül szoros a kapcsolatunk. – Ezekre a kapcsolatokra nagyon nehéz megfelelő szavakat találni, hiszen általában különleges barátságokat jelölnek.

A melegek közötti kapcsolatokra általában jellemző ez a nyelvi probléma: hogyan nevezzük a számunkra meghatározóan fontos személyeket? Barát? Társ? Élettárs? Szerető? Partner? – Az egyik túl diszkrét, a másik túl sokat sejtet… Egyelőre azonban be kell érnünk ezekkel a jelölésekkel – arról nem is beszélve, hogy a házasság keretein kívül a heteroszexuális kapcsolatoknál is hasonló a helyzet.

Fordította: Takács Judit

Következő rész:
– Hűségesnek lenni vagy nem lenni