Mások: Mi a véleménye pszichológusként arról az országos botrányról, amit a Labrisz Leszbikus Egyesület kavart azzal, hogy középiskolákban tartott felvilágosító előadásokat, illetve beszélgetéseket a homoszexualitásról?

Rohánszky Magda: Soha nem lehet a sötétséget támogatni. Ha valamiről tudok, ha tudom, hogy mi az, ami rám vár, ha tudom, hogy mi közül választhatok, ha van elég információm, az mindenféleképpen egy egészségesebb életlehetőség felé visz, mintha homályban tartanak dolgokat. A gyerekek nem középiskolás korukban hallanak először a homoszexualitásról. Már az óvodában mondogatják, hogy buzi, bár nem tudják pontosan, hogy mit jelent.

Amikor a médiákban gyakran szerepel homoszexuálisokról szóló híradás, filmeket és beszélgetések sugároz a televízió erről a témáról, akkor érthetetlennek és értelmetlennek találom azt az állítást, hogy a tizenévesekkel beszélni a melegségről nem jó, mert esetleg negatív irányba befolyásolja a pszichoszexuális fejlődésüket. Mindig azt tapasztaltam, hogy a tájékozatlanság az, ami a bajokat, a perverziót és az agressziót, tehát a negatív elcsúszásokat okozza.

M.: A homoszexualitásról szóló felvilágosítás ellenzői arra szoktak hivatkozni, hogy ha erről beszélünk, akkor felkeltjük az érdeklődést azokban is, akiknek eddig eszükbe sem jutott foglalkozni a témával. S ha már érdeklődnek, esetleg ki is próbálják, így abba az irányba orientálódnak.

R. M.: Ez az okoskodás nem állja meg a helyét. A pszichoszexuális fejlődés nagyon korai gyerekkorban kezdődik. Ez egy nagyon összetett folyamat és rengeteg hatás összegződik a végeredményben, kezdve azzal, hogy a szülő hogy viselkedik, milyennek látják maguk körül a különféle nemeket, az apa vagy az anya megfelelő szexuális modell-e, mennyi félelemkeltő utasítást vagy kijelentést hallanak a szülőktől stb. A kamaszkor valóban nagyon nyitott és érzékeny periódus, de addigra már tudják magukról, hogy a vonzalmaik milyenek, és nagyon pontosan érzik, hogy a megszokott trend felé mennek-e, vagy valami nem teljesen „stimmel” körülöttük.

M.: Lehet azt állítani, hogy a kamaszkorra már kialakul a nemi identitás?

R. M.: Általában igen, illetve ez az az időszak. amikor kiderül, hogy a nemi identitás körül valami „nincs rendben”.

M.: A Labrisz középiskolai ténykedéséről szóló tévéműsorban egy pszichológus azt tanácsolta, hogy minden fiatal törekedjen arra, hogy az első szexuális élményét ellenkező nemű partnerrel szerezze.

R. M.: Különösen kamaszkorban elég gyakoriak az azonos nemű vonzódások. Ezekből azonban sohasem lesz igazi azonosnemű kapcsolat, inkább egyfajta kíváncsiság és kipróbálás. Annak lehetősége, hogy valaki a homoszexualitást „válassza”, annál áll fenn, aki amúgy is labilis, aki nem tudja, hogy melyik irányba menjen. Neki meg kell tapasztalni mind a két lehetőséget, de nem lehet azt mondani, hogy először egy heteroszexuális kapcsolatot válasszon. Ez nem úgy működik, hogy addig nem állok szóba senkivel, amíg nem jön egy heteroszexuális kapcsolat, hogyha a vonzalmam a másik irányba hajt.

M.: Fontos, hogy mindenki megtapasztalja az ellenkező nemmel a szex örömeit akkor is, ha egészen biztos a meleg identitása?

R. M.: Nem. Miért lenne fontos? Mint ahogy egy heteroszexuális számára sem fontos, hogy megtapasztalja azonos neművel, ha egyszer biztos abban, hogy heteroszexuális. Aki határozottan érzi magáról, hogy homoszexuális, annak természetellenes lenne erőszakoltan szexuális kapcsolatra lépni egy ellenkező nemű partnerrel csak azért, hogy megbizonyosodjon arról, amit amúgy is tud.

M.: Arról szívesen megfeledkeznek, akik ellenzik a homoszexualitás szóba kerülését, hogy hány meleg fiatal küzd alaptalan bűntudattal. Egy emberire hangszerelt beszélgetés óriási felszabadulást jelenthet nekik.

R. M.: Bűntudattal és elkülönüléssel. Látják maguk körül a társadalmi reakciókat, hallják a felszínes ítéleteket és a gúnyolódásokat. Nagyon nehezen tudnak beszélni arról, hogy mi történik belül, mi játszódik le bennük. Ha egy előadás hatására van kellő információja a közösségnek, változhat az attitűd a téma iránt. Könnyebb lesz felvállalni a gondot. A köztudatban a homoszexualitás folyamatosan a perverzióhoz és a bűnözéshez kapcsolódik. Úgy tekintenek a homoszexuálisokra, mint valamilyen torz dologra. A mai tizenévesek körében ez a hozzáállás változik, de nagyon lassan. Az utóbbi tíz évben nyíltabban beszélnek a másságról. Nekem nagyon sok fiatal barátom van, aki vállalja a melegségét. Ma már nem döntő a másik elfogadásánál vagy barátság kialakulásánál, hogy valaki így vagy úgy választ magának partnert.

M.: Igaz, hogy mind biológiailag, mind lelkileg egyre korábban érnek a fiatalok?

R. M.: Azt nem mondanám, hogy lelkileg is korábban érnek, de nagyon sok területen igen. Felgyorsult a szexuális fejlődés. Ma már megszokott, hogy egy tizennégy-tizenöt éves lány vagy fiú szexuális kapcsolatot kezd. Sokkal furcsább, ha tizennyolc éves korában még szűz. Ugyanakkor érzelmileg sokkal éretlenebbek. A komoly kapcsolatok, az érzelmek kezdik elveszíteni a fontosságukat, hátrébb sorolódnak, jellemzőbbek a felszínes, „érezzük jól magunkat” kapcsolatok. És ezzel együtt megjelent a kiürült, kiábrándult életérzés, ami miatt az életet megszínesítő hatások annyira fontossá válnak. A szexualitás is kezd ilyen lenni. Valami örömet szerezni gyorsan, amitől azt érzem, hogy a világ nem is annyira szürke és kilátástalan.

Láner László

---

Kapcsolódó anyagok:

• A Labrisz összefoglaló oldala a Melegség és Megismerés című programról
• Könyvajánlat:
  • Már nem tabu (Kézikönyv tanároknak a leszbikusokról, melegekről, biszexuálisokról és transzneműekről) (szerk.: Sándor Bea et al.; Labrisz Kiadó, Bp., 2002)
• Forradalmi lépések – A Melegség és megismerés című programról (Solymár Ildikó beszámolója a Fundamentum 2002/3–4. számában)
• Szexuális irányultság (Atkinson & Hilgard: Pszichológia; harmadik, átdolgozott kiadás, 2005)
• Az együttjárások felismerése: sztereotípiák (Atkinson: Pszichológia; második, javított kiadás, 1999)
• Részlet a Fejlődéslélektan c. könyvből a homoszexualitásról
• Tények és tévhitek a szexuális kisebbségekről   –   © Labrisz Leszbikus Egyesület és Habeas Corpus Munkacsoport
• Gyakran feltett kérdések a szexuális irányultságról és a homoszexualitásról (Pszichológia Online)
  • I. rész – Eldönthetik-e a homoszexuálisok, hogy milyen legyen a szexuális irányultságuk? Tekinthető-e a homoszexualitás betegségnek? Lehetnek-e homoszexuálisok jó szülők?
  • II. rész – Megváltoztathatja-e a terápia a szexuális irányultságot? Miért olyan nehéz egyes melegek számára a 'feltárulkozás'? Miért beszélnek a melegek szexuális irányultságukról másoknak?
• „Rengeteg átmenet ismert” – Dr. Urbán Róbert pszichológus a homoszexualitásról (Magyar Narancs, 2001. augusztus 23.)
• Homoszexualitás és társadalom – A lélek betegségei c. könyv egy melléklete a homoszexualitásról (a könyv törzsanyagában nem szerepel a homoszexualitás)